2. fejezet

Felkavartan értem haza. Nem értettem ezt az egészet. Főleg a veszekedéses részt. Nem szeretek veszekedni. Sohasem szerettem.
Hogy eltereljem a figyelmemet erről az ügyről úgy döntöttem, hogy neki állok bepakolni.
Elővettem az óriási bőröndömet és odaléptem a szekrényemhez. Raktam magamnak pólót, szoknyát, nadrágot, cipőket. Persze a legfontosabb nem maradhatott ki : a tegnap vásárolt rucim. Természetesen pont a szekrény legfelső polcára raktam. Hihetetlen, hogy ami fontos számomra, azt mindig a legfelső polcomra teszem. Mikor leemeltem a koktélruhámat vele együtt lecsusszant a földre egy papír is. Érdeklődve hajoltam utána. Amikor szétnyitottam egy fényképet találtam a lapjai között. A kép két 8. osztályos lányt ábrázolt széles mosollyal az arcukon. Miután alaposabban szemügyre vettem a fotót rájöttem, hogy engem és Perriet ábrázol tinédzser korunkban. Egy mosoly suhant át arcomon. Ekkor észrevettem, hogy a papírra írva is van valami. Elolvastam :
"Én, Victoria Meester és legjobb barátnőm Perrie Edwards megfogadjuk, hogy soha többé nem veszünk össze egy idióta fiú miatt és nem hagyjuk, hogy bármi is tönkretegye a barátságunkat."
Ez volt a lapra írva.
Hát igen!Emlékszek ennek a "törvénynek" a keletkezési okára. 8-ban volt az osztályunkban egy helyes fiú, David Aaron. Minden lány odáig volt érte, de neki csak egy kellett közülük : Perrie. Dúlt közöttük a szerelem. Perriet annyira elvakította ez az érzés, hogy nem vette észre, David más lányokkal is flörtölgetett. Váratlanul szakított a barátnőmmel, majd egy hét múlva megkért engem, hogy legyek a barátnője. Én persze egyszerre igent mondtam, hisz nagyon tetszett Dav. Ám mikor ezt Perrie megtudta....Kitört közöttünk a 3. világháború. Nem akarta elfogadni, hogy Dav már nem őt szereti, hanem engem.
Idővel aztán én is rájöttem, hogy fűvel-fával összeállt ez a gyerek, úgy hogy kiadtam neki az útját. Ezután fogadtuk meg Perrievel, hogy nem fogjuk hagyni, hogy egy fiú tönkretegye a barátságunkat.

Este gyomorgörccsel feküdtem le. Izgultam a másnapi repülés miatt, ugyan is utálok repülni! Bár próbáltam nyugtatgatni magamat azzal, hogy minden rendben lesz és legalább így tudok találkozni a barátaimmal.

***

Másnap reggel 6 : 00 - kor ébresztett az óra. Rossz közérzettel keltem fel, valószínűleg a rossz álmom miatt. Azt álmodtam, hogy.....Perrie áll előttem és kiabál velem. Én próbálom nyugtatgatni, de ez nem hat semmit. Gyilkos tekintetétől meghátrálok. Hirtelen elfogy a lábam alatt a talaj és zuhanni kezdek. Per után kiabálok, de ő csak néz, majd elfordul és elsétál. Én meg csak zuhanok és zuhanok. Becsukom a szememet. Lepereg előttem eddigi életem. Egyszer csak valaki elkap. Férfi parfüm illatát érzem. Kinyitom szememet. Az illető arca felé fordítom a tekintetemet és.....Felébredtem.

8 : 25 volt, mikor kiértem a reptérre. Anyuék hoztak ki. Még 10 perc volt az indulásig. Gyorsan elbúcsúztam  a szüleimtől, majd elindultam a repülőgép felé.
Miután felszálltam elfoglaltam kényelmesen a helyemet, majd vártam. Nemsokára bemondták, hogy csatoljuk be az öveinket és jó utazást kívánnak. Ezek után szép lassan el kezdett gurulni a gép. Felszálltunk. Nyugtalanul néztem az egyre távolodó várost.

Mikor végre ismét talpam alatt éreztem a szilárd talajt, keresztet vetettem és hálát adtam az Istennek, hogy épségben eljuttatott ide Londonba. Kisétáltam a reptér elé és fogtam egy taxit, majd az iskolához legközelebb eső hotelhez vezényeltem a sofőrt.
Miután kirakott a szálloda előtt, besétáltam a hatalmas épületbe. Olyan Olyan csodálatosan szép volt minden! A szobám meg már csak hab a tortán.
Nagyon elfáradtam az utazás során, ezért hamar lefeküdtem aludni. Amúgy is, holnap lesz a találkozó és arra jól ki kell aludnom magamat.

***

Másnap 11 órakor ébredtem fel. Mikor kómásan ránéztem az órámra nagyon megijedtem, mert 17 órát láttam. Azt hittem, hogy elkéstem, de szerencsére rájöttem, hogy csak rosszul láttam az időt.
Feltápászkodtam az ágyról és kivánszorogtam a fürdőbe. Kicsit rendbe szedtem magamat, majd felöltöztem. Mire mindezzel végeztem elmúlott már dél a csigatempómnak köszönhetően. Lerohantam a szálloda éttermébe, hogy ebédezzek.

Miután jól laktam felmentem a lakosztályomba és benyomtam a TV-t. Negyed 3-kor nekiálltam készülődni. Letusoltam, megmostam a hajamat. Mivel valójában enyhén göndör a hajam, nekiálltam kivasalni. Ezek után felvettem a ruhámat, ékszereket aggattam magamra és egy kis sminket tettem fel. Belebújtam a cipőmbe. Miután ezekkel végeztem úgy éreztem, hogy készen állok és elindulhatok a partyra.

Amikor beléptem a régi tornatermünkbe egyszerre eszembe jutottak az itteni emlékeim, majd megláttam a volt osztálytársaimat és az osztályfőnököm.
- Sziasztok! - köszöntem vidáman.
- Vic! De jó újra látni téged! - jöttek oda hozzám a barátnőim. - Mi újság van veled??
Éppen bele akartam kezdeni a mesélésbe, mikor egy furcsa érzés kerített hatalmába. Éreztem, hogy meg kell fordulnom, de azt is tudtam, hogy ha megfordulok, akkor az ami most történni fog az az egész további életemre hatással lesz. Vettem egy mély levegőt és megfordultam. Leesett az állam. Megláttam az ajtón belépő Perriet egy fekete hajú, dögös fiúval az oldalán.....

1. fejezet 

Amerika! Sok-sok látnivaló, vicces emberek, jó kaják...Hát itt lakok én, Victoria Meester. Az életem egy nyüzsgés! Nincs megállás!
Pár éve költöztem a szüleimmel az USA-ba munkalehetőségek miatt. Apunak és anyunak itt van egy vállalata, én idegenvezetőként dolgozok. Délelőttönként egyik helyről a másikra rohangálok a turistákkal, akik milliónyi kérdésekkel, kérésekkel halmoznak el :
- Kaphatok vizet?
- Mikor állunk már meg?
- Rosszul vagyok!
- Messze van még az X. Y. - on?
De nem zavar, mert nekem ez az életem.
Délutánonként táncórára járok. Az Energy Dance Team csapatában vagyok és minden versenyre hivatalosak vagyunk. Nemsokára országos döntő lesz, úgy hogy most még több időt és energiát kell fordítani a gyakorlásra.
Legjobb barátnőmet is itt ismertem meg. Pamelának hívják. Ő egy extra vagáns, kissé őrült csajszi. Ő az egyik legjobb táncosunk is egyben.

Ma éppen a plázában mászkáltunk 1000 szatyorral a kezünkön, mikor megcsörrent  a telefonom. Anyu hívott.
-Szia kicsim!
-Szia anyu! Mi újság? - érdeklődtem.
- Az előbb keresett téged egy lány Londonból, valami Kerrie Jedward.
- Kerrie Jedward?? Nem ismerek ilyen nevű lányt.
- Lehet, hogy rosszul értettem...De mindegy. Azt mondta, hogy amint hazaérsz, hívd vissza, mert valami fontosról szeretne veled beszélni. - fejtette ki a lényeget anya.
- Rendben, majd sietek! Szia!
Azzal letettem a telefont.
- Na mizu? - kérdezte Pam.
- Háát...valami Kerrie Jedward nevezetű ember keresett, majd vissza kell hívnom.
- Értem. És ki az a Kerrie??
- Fogalmam sincsen! Majd ha hazaérek megtudom!

Már éppen menni akartunk, mikor az egyik kirakatban megpillantottam egy csodaszép koktélruhát.
- Nézd! - sikkantottam. - Ez a ruha állati csini!
- Tényleg! - hallottam az egykedvű választ.
- Nem megyünk be megnézni?
- Muszáj?? - kérette magát a barátnőm. - Ez már vagy az 50. bolt, amit ma meg akarsz nézni.
- Hát elvégre ez a shopingolás lényege, nem?? - kacsintottam. - Amúgy meg ha nem akarsz bejönni, akkor nyugodtan maradj kint. De nekem mindenképpen fel kell próbálnom!!
- Na jó! - adta be a derekát. - De siess!
A ruha tökéletes volt. Mintha csak rám öntötték volna.
- Szerinted ez jó lenne az osztálytalálkozóra?
- Milyen osztálytalálkozóról beszélsz?? - húzta fel a szemöldökét a barinőm.
- Jaa...5 éves osztálytalálkozó lesz....elvileg....legalábbis úgy gondolom, hogy lesz. Mikor elballagtunk megfogadtuk, hogy 5 év múlva csapunk egy hatalmas bulit az évforduló alkalmából.
- És mi van, ha még sem lesz megrendezve?
- Akkor jó lesz a ruha egy....randira! - húztam huncut mosolyra a számat.
- Ha te mondod! - nevetett Pam.

Miután hazaértem azonnal tárcsáztam az ismeretlen nő számát. Kicsöngött.
- Halló! - szólalt meg egy ismerős hang. Egy korombeli lány lehetett az.
- Halló! Victoria Meester vagyok. Az anyukám mondta, hogy kerestél engem.
- Vic! Sziaa! De jó hallani a hangodat! - sikoltott az a valaki a vonal túlvégéről.
- Hajaj. Bajban vagyok! Mert te tudod, hogy én ki vagyok, de én nem tudom, hogy te ki vagy.
- Tori! Ne mond, hogy nem ismered meg a hangom! Perrie vagyok.
Ekkor esett le, hogy egykori legjobb barátnőm az, akivel beszélek.
- Jaj Perrie! Nem tudtam, hogy te vagy az! Mi van arra?
- Semmi érdemleges...Csak azért zargatlak, mert osztálytalálkozót rendezünk, úgy ahogy még annó megbeszéltük. Természetesen Londonban lesz. Szeretnénk, ha te is eljönnél!
- Hát persze, hogy elmegyek! - ujjongtam. - És mikor lesz?
- Szombaton a régi suli tornatermében 4 órakor.
- Okés. Majd megoldom, hogy tudjak menni.
- Már várlak! Ja...és a pasidat hozd! Puszi! - kinyomta a telefont.
Na puff. A pasimat?? Az kizárt...ugyanis nekem nincsen pasim és még nem is volt. Még sosem jártam senkivel, mert nem volt meg bennük. az a valami, amit keresek. Ezek után az a gondolat kezdett el foglalkoztatni, hogy mit fognak szólni a többiek ha megtudják, hogy nincs barátom. Ki fognak röhögni...

Csütörtök van. Holnap indul a gépem Londonba. Már nagyon izgatott vagyok!
Délelőtt úgy döntöttem, bepillantást szeretnék nyerni a jövőmbe, ezért felkerestem egy jóst.
A jós egy öreg hölgy volt, aki mellesleg igazán kedves is volt.
- Szervusz! - köszöntött.
- Jó napot! - mosolyogtam.
. Foglalj helyet! - mutatott egy székre.
Kényelmesen elhelyezkedtem, majd ő elővette a "varázsgömböt".
- Á! Igen! Látom, hogy nemsokára egy férfi fog az életébe lépni. Magas, fekete hajú, barna szemű fiatalember. Látok egy féltékeny barátnőt mellette, akihez szoros szálak fűzik önt. Veszekedés, majd ölelő karok. - ezeket mondta a néni.
- Köszönöm, hogy itt lehettem. - motyogtam egy kissé zavarodott fejjel. Nem értettem. Kivel fogok veszekedni? És miért? Csak nem Pammel? Az ő pasija is így néz ki...bár neki ha jól tudom kék szeme van. Nem tudtam hova tenni ezeket a dolgokat. Úgy éreztem haza kell mennem azonnal. Így hát felálltam és kiszáguldottam az épületből.

Prológus : 

Victoria Meester...Tudjátok ki ő? Nem?! Hát ő Perrie Edwards egykori osztálytársa és legjobb barátnője egyben. Már évek óta nem látták egymást, ezért érthető is, hogy mindketten nagy buzgalommal készülődnek a nagy találkozásra. Ám egyikőjük sem sejti, hogy ez a találkozás örökre megváltoztatja az életüket. Ugyanis Perrie magával viszi a pasiját, a híres One Direction egyik szépfiúját, Zayn Malikot a találkozóra, ahol megismeri egymást Tori és Zayn.
Vic és Zayn között már itt alakulóban van valami....Vajon mi fog történni? Egymásba szeretnek és Perriet eltüntetik a színről vagy az énekesnő harcba száll legjobb barátnője ellen Zayn szivéért......

Szereplők : 

Victoria Meester, Beceneve : Vic, Tori, Életkor : 19 év 

Perrie Edwards, Becenév : Per, Életkor : 19 év

Pamela Henderson, Becenév : Pam, Életkor : 19 év

Zayn Malik, Becenév : -, Életkor : 19 év 

Liam Payne, Becenév : Li, Életkor : 19 év

Harry Styles, Becenév : Hazza, Életkor : 18 év 

Louis Tomlinson, Becenév : Lou, Loui, Életkor : 21 év 

Niall Horan, Becenév : ír manó, Életkor : 19 év